Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VITAIRAT AZ EGYSÉGÉRT!

2008.10.03

Adjon az Isten!

 

Kaptányok, Gárdista testvéreink!

 

Vitairatunk elkészítését bejelentett szándékaink szerint a Mozgalom mindannyiunk számára oly fontos egységének helyreállítása érdekében alkottuk meg és tárjuk elétek. Fontosnak tartjuk, hogy ez képezze, a jövőnket meghatározó párbeszéd alapját. Nem végleges és lezárt dokumentumot szánjuk, nem diktátumot kívánunk rátok erőltetni, hanem olyan vélemények összegzését, amelyben ott van mindannyitok együttes állásfoglalása arról, merre tartson és hogyan a Mozgalom, milyen szervezetté váljunk, hogyan valósítsuk meg az Alapítók által megjelölt célokat, milyen egyéb belülről fakadó célkitűzéseink lehetnek még. Nem a gyengeség jeleként szólítunk meg benneteket, hanem a Mozgalom egysége, megmaradásával kapcsolatos közös felelősségünk indított bennünket a Vitairat megalkotására.  Kérünk, benneteket tanulmányozzátok és nyilvánítsatok véleményt.

 

A vitairat részünkről előzetesen felvázolt részei:

 

I.        a Mozgalom alapértékeinek tisztázása

II.     a Mozgalom viszonya az őt körülvevő társadalmi környezethez, különös tekintettel a politikához

III.   a működési struktúra, Szolgálati Szabályzat szükséges módosításának kidolgozása

IV.  a Mozgalom vezetésének eldöntendő kérdései

 

 

I.

 

A Mozgalom értékeinek tisztázása

 

Több mint egy évvel ezelőtt néhány magyar ember úgy döntött, hogy kezdeményezi egy, a társadalom széles rétegeit átfogó civil szervezet létrehozását. Hogy ez politikai szándék volt-e, amelyet pusztán egy rövid életű kampányfogásnak szántak és az eredeti elképzelések szerint nem terjedt volna túl a várbeli 56 gárdista avatásán nem tudhatjuk. Tény az, hogy a Nemzet felelősen gondolkodó része hihetetlen lelkesedéssel fogadta a Magyar Gárda Mozgalom megjelenését és így már nem lehetett a kiszabadult szellemet visszaparancsolni a palackba. Tovább kellett lépni. Az alapítói szándék által olyan szándékot és célokat és az esküben lefektetett elkötelezettséget fogalmazott meg, amelyek egybeestek a nemzetben gondolkodók eszmeiségével, teljesülésük esetén elvezethetnek a Nemzetállam újjáépítéséhez.

 

 

 

 

Elevenítsük fel az alapítói szándékot:

 

„A Magyar Gárda pártok és határok felett áll. A nemzetközösség erő- és érdekközössége akar lenni. Életre hívója és támogatója mindannak, ami nemzeti felébredésünk és felemelkedésünk irányába mutat, de megingathatatlan gátja a magyarság szellemi és fizikai gyengítésének.”

 

Úgy véljük, a fenti sorok bizonyítják, hogy az alapítók szándéka szerint Mozgalom nem egy szűk szegmensű politikai szervezet, program szolgálatát kell, hogy felvállalja, hanem a Nemzet égészének kell, hogy utat mutasson. Az első mondat tisztán, világosan határozza meg, hogy milyen úton kell haladnunk. A Nemzet sokszínű gondolkodását, ideológiai alapjait csak a fenti gondolat tudja egységbe foglalni. Ez csak olyan egység lehet, amely a Magyar Gárda Mozgalom közösségein belül folyamatosan nyert és nyer teret. Olyan egység ahol tiszteljük egymást, nem diktátumokkal, kényszerrel akarjuk akaratunkat érvényesíteni, hanem az alapítói gondolatban felvázolt célok elérésének közösen kijelölt, mindenki számára elfogadható útját bejárni. Ezzel a szándékkal vissza kívánunk nyúlni a magyarság ősi, közösségi társadalmi gyökereihez, ahol a vezetők a közösség akaratából emeltettek pajzsra és feladatuk az általuk vezetett csoport akaratának érvényesítése volt és kell, hogy legyen ma is.

Az alapítói szándékban kitűzött célok a magyarság, a nemzetállam megmentésének, újjáépítésének teljes közösségünkre kiható cselevési programját hirdették meg.

 

Idézzük fel ezeket a célokat:

 

-         A felesketett gárdisták fizikai, lelki és szellemi képzése és önképzése, hogy feladataikat példamutató hatékonysággal, kellő erővel, céltudatossággal és alázattal hajthassák végre.

-         Ápolja a magyar kultúrát és történelmünk emlékeit, adja tovább a felnövekvő generációk épülésére.

-         Aktívan vegyen részt katasztrófa-elhárításban, rend- és polgárvédelmi feladatokban.

-         Karitatív és szociális missziók támogatása és szervezése.

-         Rendkívüli helyzetben a nemzeti önvédelem erősítése.

-         Része vagy gerince kíván lenni a majdan felállítandó Nemzetőrségnek.

 

A felvázolt célok teljes összhangban vannak az alapítói gondolattal, gyakorlatilag felölelik mindazon területeket, amelyek ma a megszálló mögöttes hatalom által pusztulásra vannak ítélve, hiszen a nemzeti önrendelkezés, identitás tudatunk alapjait képezik. E célok elérése nem pusztán a Magyar Gárda Mozgalom elsődleges feladata kell, hogy legyen, ez összmagyar érdek. A Mozgalom pusztán része ennek az érdekközösségnek még akkor is ha egyéves múltja, a végzett munka alapján a meghatározó tényezők egyikévé vált. A továbbiakban is e célok kell, hogy meghatározzák tevékenységünket. Az egység megteremtését követően, a szervezet újjáépítésével párhuzamosan e célok elérése érdekében kell konkrét cselekvési programjainkat megszervezni. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a gárdisták tudati nevelését (ne felejtsük el, hogy sokan közülünk most kerültek ilyen közösségbe, illetve nem ismerik azokat az értékeket, amelyek meghatározzák utunkat, gondolok itt történelmünkre, a Szent Korona Tanra, vagy éppen a jelenleg folyó társadalmi, gazdasági folyamatokra. Nem megengedhető, hogy alapos ismeretek nélkül pusztán demagóg jelszavakban gondolkodjunk, mert az nem gondolkodás). Ugyanilyen fontos, hogy megfelelő képességeket és ismereteket szerezzünk, amelyek képessé tesznek bennünket gárdistáin és közösségeink önvédelmére, illetve a tágabban értelmezett nemzeti önvédelemre.

 

A Mozgalom legfőbb értékének tartjuk azt az Esküt, amely egy életen át köt bennünket Közösségünkhöz, és amelyhez méltónak lenni életre szóló kötelességet jelent.

A Magyar Gárda esküje

"Én .... a Magyar Gárda gárdistája a Magyar Szent Koronára esküszöm, hogy hazámhoz, nemzetemhez, a magyar néphez mindörökké hű leszek. Történelmünk nagyjait példaképnek tekintem, nemzetem, hazám haladását, szabadságának, értékeinek, hagyományainak védelmét életem végéig tartó feladatomnak fogadom el.

Zászlóinkat, társaimat el nem hagyom, a Gárda vállalt feladatainak
végrehajtásában becsülettel kitartok. A Gárda Szolgálati Szabályzatát
elfogadom és annak megtartását magamra nézve kötelezőnek ismerem el.

Ha eskümet megszegem, sújtson elöljáróim és társaim megvetése, és a
Magyar Gárda soraiból való örökös kizárás.

Isten engem úgy segéljen!"

A fenti sorok egyértelműsítik a Mozgalom alapvető erkölcsi rendjét. A Magyar Gárda Mozgalomhoz tartozást az Eskü szentesíti. Ez az, ami lehetőséget és kötelességet ad a felesküdött gárdistáknak arra, hogy véleményt formáljanak a Mozgalom tevékenységével kapcsolatban.  Mindemellett éppen ez az Eskü az, amely nem teszi lehetővé, hogy közösségünk részekre szakadjon, hogy gárdisták forduljanak egymással szembe – „Zászlóinkat, társaimat el nem hagyom”. A Mozgalmat éppen ezért nem lehet elhagyni, abból nem lehet kiszakadni. Az Eskü olyan véd és dacszövetséget jelent ahol minden a Mozgalom alapvető értékeit magáénak valló gárdistának maga mögött kell tudnia a közösség támogatását, erejét, szolidaritását. Az Eskü által megkövetelt hűséget el lehet árulni, de hitünk szerint az árulók nemcsak a Mozgalom és a Nemzet megvetésével és haragjával, hanem a Mindenható ítéletével is szembe kell, hogy nézzenek. A fentiek alapján meghatározónak tartjuk, hogy a Mozgalom jövőjét illetően az Eskü szellemében cselekvő gárdistáknak legyen joga és lehetősége meghatározni a működés alapvető feladatait.

 

II.

 

A Mozgalom viszonya az őt körülvevő társadalmi környezethez, különös tekintettel a politikához

 

Ma szinte minden politikai erő előszeretettel azonosítja a Nemzet érdekeit a sajátjaival, holott ez nem így van. Maga a pártosodás sokak véleménye szerint, de a Nemzet egységét jelentő Szent Korona Tan szerint is elvetendő, hiszen az a Nemzet megosztásának eszköze. Láthatjuk, megtapasztalhatjuk, hogy ma a radikálisnak nevezett oldalon is vannak különböző politikai erők, szándékok, amelyek egymástól eltérő módon, olykor egymás ellenében igyekeznek saját céljaikat megvalósítani, teret nyerni. Ugyanakkor egyre nagyobb számban vannak jelen és egyre aktívabbak azok az erők, amelyek elvetik a pártosodást és össznemzeti összefogással hirdetnek egységet. A Mozgalom tagjainak sorában nagy számban vannak jelen különböző pártpreferenciával rendelkező gárdisták, ugyanakkor döntően nagy létszámban vannak azok, akik nem politizálni, hanem az eredeti alapítói szándék szerint egyéb módon kívánnak tenni Nemzetükért. A pártoktól való távolságtartásunk alapját az jelenti, hogy az elmúlt 60, de még inkább az elmúlt 19 évben a politikai alapon szerveződött pártok minden bizalmunkat eljátszották.

A fentiek okán is hisszük azt, hogy egy olyan civil szervezet, amely létrehozásának alapvető gondolata a nemzetmentés jóval szélesebb társadalmi alapokon kell, hogy álljon, mint egy-egy párt holdudvara. A Mozgalomnak az alapítói szándékhoz és nem személyekhez kell ragaszkodnia. E szándék csak akkor őrizhető meg alapértékként, kitűzött céljaink csak akkor érhetőek el, ha a Mozgalom esküt tett gárdistái önállóan, közös akarattal határozzák meg milyen úton haladnak előre.

Bölcs távolságtartásra kell törekedni a politikai erőkkel, nem kizárva azt, hogy lehetséges közös célok megvalósítása érdekében együttműködjünk velük. Ezt azonban csak egyenrangú szövetségesként, a Mozgalom szabad akaratából kötött együttműködési megállapodások útján tartjuk elképzelhetőnek. Csak az önállóság lehet az egyetlen módja annak, hogy a Mozgalom véleményét az őt körülvevő világról szabadon nyilváníthasson véleményt.

A politikai szervezetek mellett számtalan, a Nemzet érdekeit szolgáló társadalmi szervezet és hiteles személyiség működik ma Magyarországon: az 56-os szervezetek, Vitézi Rendek, Egyházak, hagyományőrző egyesületek, a Magyarok Világszövetsége, HVIM, MÖM, ifj. és id. Hegedűs Lóránd,  Budaházy Gyuri, Kiszely professzor, stb. Fontosnak tartjuk, hogy ezek felé kinyújtsuk baráti jobb kezünket és együttműködjünk velük minden lehetséges módon. Ezt az együttműködést egymás függetlenségének maximális tiszteletben tartásával tudjuk elképzelni. Ennek az együttműködésnek és a Mozgalom elfogadásának alapvető kritériuma, hogy kapcsolatrendszerünket független szervezetként, külső erők pressziója nélkül tudjuk kiépíteni. Nem új „gazdát” kell keresnünk, hanem szövetségeseket. Ez teremtheti meg a bizalmat és a hitelességet irányunkban.

A Mozgalom ma útkereső szervezet. Keresi azokat a lehetőségeket, amelyek segítséget nyújthatnak abban, hogy a Nemzet bizalmát hogyan erősítsük, milyen módon érjük el céljainkat. Mi katonák vagyunk ezért szükség van azon hiteles személyekre, szürke állományra, akik politikai elkötelezettség nélkül a Magyar Gárda mögé állva állítják tudásukat, tapasztalataikat a Gárda szolgálatába. Keressük ezeket a személyeket, konzultációink során a legtöbb esetben azt a választ kaptuk, hogy jónak és szükségesnek tartják a Magyar Gárda Mozgalmat, azonban számukra csak egy független társadalmi szervezettel való együttműködés lehet alternatíva.

 

 

III.

 

A működési struktúra, Szolgálati Szabályzat szükséges módosításának kidolgozása

 

A Magyar Gárda Mozgalom működésének alapvető szabályozását ma két okmány határozza meg. Ezek a Szolgálati és Forráskezelési Szabályzat. A Szabályzatokat a Mozgalom vezetése dolgozta ki, majd a gárdisták véleményét figyelembe véve léptette életbe.

A kezdeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a Szolgálati szabályzat egyes elemei nem életszerűek és így nem szolgálják érdekeinket.

Fontos és megvitatandó kérdés a vezetők megválasztásának módja: a kialakult gyakorlatot kell követni. A közösségeknek maguknak kell eldönteniük kiben bíznak kinek szavaznak bizalmat és szükség esetén fenn kell tartaniuk azt a jogot, hogy ezt a bizalmat megvonhassák.

Javasoljuk, hogy a kinevezésre jogosult személyeknek tudomásulvételi és egyszeri vétó joga lehessen amelyet meg kell indokolnia.

Javasoljuk, hogy amennyiben a Mozgalom önálló szervezetként kíván működni, önmaga határozza meg kik legyenek különböző szintű vezetői, ennek jogát nem ruházhatja át másra.

További fontos kérdés, hogy mennyi időre lehet bizalmat szavazni egy-egy vezetőnek. A főkapitány személyét illetően egy évet javaslunk, amelyet a közösség döntésével lehet meghosszabbítani.

A vezetés rendjének decentralizálását, demokratizálását jelentheti – és így a főkapitány a despotizmus vádja alól mentesül – ha a kapitányok a Dunántúlról a az Alföldi régióból két-két kapitányt delegálnak az országos vezetésbe.

Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a gazdálkodásra vonatkozó szabályzóknak kérlelhetetlen szigorral szerezzünk érvényt. A Mozgalom rendelkezésére áll az a program amely ezt lehetővé teszi, ugyanakkor szükség van jól gazdálkodó, őszinte, tisztakezű gárdistákra akik a rendszert működtetik. Csak ez lehet a hatékony működés záloga, és csak ez biztosítja, hogy az elszámoltatásnál a becsületesség és tisztaság ne szenvedjen csorbát.

Várjuk javaslataitokat ebben a kérdésbe.

IV.

 

A Mozgalom vezetésének eldöntendő kérdései

 

A jelenlegi helyzet bonyolult, kusza, egyben tisztázatlan legitimitási problémákat okozott.

Egyfelől adott egy döntés, amelyet a Mozgalom tizenegy legitim vezetője hozott külső presszió nélkül a szabályokat betartva, másfelől egy közelebbről meg nem határozott létszámú vezető által hozott döntés. Ez utóbbinak keretet adó értekezletet nem az arra jogosult személyek, hanem a Mozgalom közösségén kívül álló akarat hozta létre önhatalmúlag meghatározva az értekezlet napirendjét, helyét, idejét és a résztvevők személyét. E kettősség a Mozgalom megosztását erősíti. Nem hiszünk abban, hogy a vezető személye lehet oka a megosztottságnak ezért ez megoldandó feladat számunkra. Fontosnak tartjuk, hogy a Mozgalom vezetője kifejezze a közösség akaratát, ne szétválasszon, hanem összekössön. Éppen ezért nem eléggé hangsúlyozandó alapvetőség, hogy a főkapitány személye ne kívülről kerüljön jelölésre, hanem a gárdisták közössége döntsön arról, kiben bízik meg.

„Egységet!” című felhívásunkban röviden ismertettük ennek menetét. Fontosnak tartjuk, hogy minden gárdista foglaljon állást és a kapitányok értekezletükön ennek megfelelő döntést hozzanak. A döntés a továbbiakban kötelező érvényű kell, hogy legyen minden esküt tett gárdista számára.

A végső szavazásban elképzelésünk szerint csak azok a személyek vehetnek részt akiket helyi szinten a gárdisták erre írásban felhatalmaztak. Amennyiben megyei kapitány kerül a jelöltek listájára, az a megye önmagára nem szavazhat – kivéve, ha a kapitány írásos nyilatkozatban posztjáról előzőleg lemondott.

A Mozgalom főkapitányai a döntés előtt le kell, hogy mondjanak posztjukról.

Elképzelhető, hogy ez ügyben vannak nyitott kérdések, várjuk ez ügyben véleményeteket.

 

A fenti vitairat nyitott, ahhoz minden gárdista hozzáteheti véleményét, sőt elvárjuk, hogy ezt tegye. Kérünk benneteket, hogy közösségeitekben vitassátok meg, hogy kiegészítve egy végleges változatot adhassunk közre.

Véleményeteket az alábbi email címekre várjuk:

 

Dósa István gárdista dosa.istvan@gmail.com

Katona Miklós gárdista katonami@freemail.hu

Szabó Róbert gárdista szabo.robert.304@gmail.com

Szabó László gárdista mizar@citromail.hu

 

Szebb jövőt!

 

Dósa István gárdista

o. főkapitány

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.