Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dósa István Országos Főkapitány beszéde a székesfehérvári avatáson

2008.10.27

Adjon az Isten!

Gárdisták, Kadétok, Oroszlánkölykök, Nemzettestvéreink!

A Magyar Gárda Mozgalom az elmúlt egy év alatt az első 56 gárdista kicsiny közösségéből a közélet kikerülhetetlen szereplőjévé vált.

Azzá tette a gárdisták közös hite, akarata, áldozatvállalása, lemondása. Magára hagyott, reményvesztetté vált nemzettestvéreink emelték fel fejüket a porból, hiszen a Gárda azt az erőt, magabiztosságot, hitet és reményt képviseli, amely kiveszni látszott nemzetünk közös tudatából.

A Magyar Gárda a mindennapok harcaiban edződve dacol a hatalommal, és dacol minden olyan erővel, amely megosztására, megsemmisítésére törekszik. Mint minden, ami világunkban fejlődik, a Mozgalom is időről-időre válaszút elé érkezik, ahol közös akarattal kell eldöntenünk merre tovább. Ezek a döntések olykor könnyűek, olykor, azonban meg kell fizetnünk döntéseink árát. Mi, akik itt ezen a téren felsorakoztunk, döntöttünk. Egy olyan Magyar Gárdában kívánjuk szolgálni Isten előtt a Szent Koronára tett eskünk szellemében Nemzetünket, amely pártok és határok felett állva, hűen az Alapítói gondolathoz, messze túllép a politika diktálta kötöttségeken és korlátokon.

Mi nem megszerzendő százalékokban, politikai alkukban, aljas paktumokban, hanem alulról építkező, szabad Nemzetben és nemzetállamban gondolkodunk. Egy olyan közösségi Nemzetben, amely eszméjét Attila, Álmos, Árpád és a hazatérő vezérek hagytak ránk örökül, és amelyet 1867 óta a Kárpát-medencére ácsingózó patkányok akarnak kiölni génjeinkből.

Az út, amelyre léptünk nem könnyű. Nem pártol bennünket az önmagát mindenhatónak, a civil társadalmat pusztán eszköznek tekintő politika, minden apró sikerért, győzelemért keservesen meg kell küzdenünk, de hitünk erős és magunk mögött, tudjuk mindazokat, akik nem politikai maszatolást, rózsadombi alkut, választási kutya komédiát, hanem valódi, ha kell vérrel kivívott függetlenséget és szabadságot akarnak. Velük egyre többen leszünk, és egyre dühösebbek vagyunk.

Dühösek, de nem ostobák. Tudjuk, mi vezérli a hataloméhes politika dühödt elszántságát, amely a Mozgalom megosztására, végső soron megsemmisítésére irányul. A félelem. A rettegés attól, hogy létrejött valami, amit nem tud birtokolni, valami, amit nem tud kilóra megvenni, megfélemlíteni, ami megkérdőjelezi az elmúlt hatvan évben kialakult status quo-t, a politika testet-lelket uraló mindenhatóságát. Van mitől félniük!

A szellem kiszabadult a palackból, mi gárdisták pedig nem leszünk elvtelen alkuk bármikor átverhető tárgyai. Már nem!

Gárdisták! Testvéreim!

Az út amelyen járunk hitet, tisztaságot, becsületességet követel. Mi szabadok vagyunk, mert szabad az akaratunk. Szabadságunk azonban nem jelent tévedhetetlenséget. Hibázhatunk, de hibáinkkal tudnunk kell szembenézni. Ez adja meg hitelünket.

Egy évvel, ezelőtt amikor a Mozgalom élére kerültem, katonaként azt gondoltam, hogy a vezető mindenható, véleménye és akarata megkérdőjelezhetetlen. Ez a gondolkodás vezetett oda, hogy szentesítettem olyan testvéreink kizárását, akik bűne csupán az volt, hogy közösségükben saját véleményüknek adtak hangot.
Hitem szerint csak a bűnbánat nyerhet bűnbocsánatot, ezért itt előttetek követem meg gárdista testvéreinket:
Szemes István gárdistát
Czégé Zoltán gárdistát
Tácsik Magdolna gárdistát
Mikk András gárdistát
Gál Anita gárdistát
Gál Csaba gárdistát
Németh Gábor gárdistát
Ungvári Balázs gárdistát
Hegedűs István gárdistát

Gárdista testvéreink az őket ért méltánytalanság ellenére sem vesztették el hitüket, és esküjük szellemében szolgáltak, most szabad akaratukból teljes jogú gárdistaként térhetnek vissza testvéri közösségünkbe. Erősebbé válunk általuk.

Gárdisták!

Mára világosan látjuk, hogy a Mozgalom megosztását lehetővé tevő akaratot az tette sikeressé, hogy bár folyamatosan az esküre, a Szent Koronára és a Nemzet érdekeire hivatkozott mindenki, politikus és gárdista egyaránt, nem sikerült kialakítani azt a közös eszmeiséget, amely olyan igazodási pontot jelentett volna gondolkodásunkban, hogy fel se merüljön a választás kényszere.

Sok testvérünk talán ezért érezte azt, hogy akkor, amikor döntési helyzetbe került, inkább a politika mellett voksolt és tegnap a Kossuth téri sortűz emléknapján, a Hősök terén tett fogadalmat – kétségünk nincs arról, hogy tiszta szívvel. Fontos, a Mozgalom szempontjából létkérdés, hogy gondolkodásunk és elkötelezettségünk alapját a Szent Korona eszmeiségének elfogadása jelentse. A tudás hiteles birtokosainak segítségével kell megismernünk a magyarság fundamentumát évezredeken át jelentő Szent Korona Tant.

A Magyar Gárda radikális, harcos rend, amely szerepet akar játszani a függetlenség és szabadság kivívásában, de tudjuk, csak azok a harcosok küzdenek igaz hittel, és elkötelezettséggel, akik fejében rend van, tisztán látják a célt és belülről, hitükből fakadó fegyelemmel mennek végig az odáig vezető úton. Ez az egyetlen módja annak, hogy a Gárda bevégezze küldetését és ne vérezzen el idő előtt egy hősies, de egyenlőtlen küzdelemben.

A Mozgalom szempontjából alapvetőnek tartjuk, hogy mind szervezetében, mind programjában alulról építkezzen. A Mozgalom vezetői a gárdisták közösségi akarata alapján válnak vezetővé, közösségük akaratát kell képviselniük, és nem valamiféle politikai indíttatású egyéni érdekű külső szándékot kell megjeleníteniük.

Ugyanígy alapvető, hogy gárdistáink célkitűzéseiket, programjaikat szintén közösen alkossák meg, hiszen csak azokat a célokat tudjuk támogatni, amelyekben magunk is ott vagyunk. Az elmúlt egy évben megtapasztaltuk, hogy gárdistáink szívvel lélekkel teszik erejük, lehetőségeik végső megfeszítésével dolgukat, de rájuk, ránk kényszeríteni bármit, amiben nincs ott az akaratunk, nem lehet.

A Magyar Gárda Mozgalom szakít az eddigi gyakorlattal, amely szélesre tárta a kapuinkat és a politika által meghatározott bűvös számok szerint növelte a létszámot. Ma egy év távlatából tisztán látjuk, hogy olyan híguláshoz vezetett ez a politika, amely negatívan befolyásolta a Mozgalom működését.

A jövőnket a megfontolt építkezés fogja a továbbiakban meghatározni. Hittel valljuk, hogy jobb háromszáz oroszlán, mint háromezer pusztán csak bégetni és bólogatni tudó birka. Az oroszlán ugyanis eszik birkát, de én még nem láttam olyat, hogy a birka oroszlánt evett volna. A jövőben csak az arra rátermett, ajánlókkal rendelkező jelölteket fogadjuk soraink közé. Olyanokat, akik már jelöltként bizonyították, hogy magyar nemzetünkért cselekedni akaró közösség hasznos tagjai akarnak lenni.

A szabad és önálló Magyar Gárda Mozgalom elkötelezett híve a Gárda egységének. Testvéri jobbunkat nyújtjuk minden gárdista testvérünknek, ugyanakkor alapvetőnek tartjuk, hogy az egység megteremtése a gárdisták közös akaratából történjen meg, ne pedig valamiféle külső szándék vezérelje a saját érdekeinek megfelelően.

A Mozgalom létkérdésnek tekinti a Nemzet érdekeit és értékeit védelmező hiteles társadalmi erőkkel való összefogást. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a szervezetek és személyek végre üljenek le és beszéljék meg közös dolgaikat. Mi nyitottak vagyunk minden olyan párbeszédre, amely egyenlő felek párbeszédéről és nem megfelelési kényszerek keltéséről szól.

A Gárda civil Mozgalomként hosszú távú célként egy olyan Magyarország megteremtését tűzte ki, amely sok ezer éves értékek mentén a keresztyén erkölcs szellemében a szolidaritásra és a közösségek erejére épít.

A Mozgalom része kíván lenni annak a civil társadalmi erőnek, amely megerősödve gátat szabhat a ma pusztán szűk gazdasági és vallási köröket, így a nemzettől teljesen idegen érdekeket képviselő politikusok nemzetpusztító árulásának.

Most avatott Gárdista testvéreink, Kadétok!

Olyan helyzetben tettetek hitet elkötelezettségetekről, amelyben a gyávák és kishitűek inkább behúzzák nyakukat és csak akkor nyújtják, ki ha a küzdelem eldőlt. Ti e helyet a bátor, harcos kiállást vállaltátok, olyan értékek védelmét, mint a hazaszeretet, szolidaritás, tisztesség, becsület. Tudnotok kell, hogy eskütökkel olyan közegbe léptetek ahol soha nem lesztek egyedül, de ahol soha nem hagyhatjátok magára társaitokat. Ott álltok mellettünk a dicsőség pillanataiban, de indulnotok kell, ha szolgálatra szólít a kötelesség. Szolgálat pedig lesz elég. Hol képességeinket, tudásunkat kell pallérozni, hol segítenünk kell nyomorban élő nemzettestvéreinken, de lesz, amikor a legkiszolgáltatottabbakat kell megvédelmeznünk a vak erőszaktól, vagy akár a természet vad erőitől.

Közös kötelességünk ugyanakkor, hogy a legfiatalabb generációt, oroszlánkölykeinket tudatos neveléssel ismertessük meg értékeinkkel, eszményeinkkel, hogy a tudás népe bennük éljen tovább!

Gárdisták!

Végezetül egy fontos kötelezettségemnek teszek eleget azzal, hogy erről a helyről köszönöm meg azoknak, akik lehetővé tették az eskütétel sikeres lebonyolítását.

Külön köszönöm Maccho Juditnak, és élete párjának, akik formaruháinkat elkészítették számunkra. Tudjuk, hogy igaztalan és méltatlan vádakkal illették őket azok, akik saját felelősségüket próbálják meg áthárítani vétlenekre. A független és szabad Magyar Gárda Mozgalom tudja, hogy hálával tartozik e tisztességes embereknek, és kész megvédeni őket bárhol, bármikor!

Szebb jövőt!

 

A mappában található képek előnézete Székesfehérvári avatás 2008. 10. 26.

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.